Ma 2019. október 20. (vasárnap) Vendel, Bendegúz napja van.
akadalymentes
Gyakran Ismételt Kérdések

Mikor alakult meg a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás?
- A Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 2009. február 27-én alakult meg, a résztvevő tagtelepülések rendelkeznek a komponensek valamelyikének határérték feletti előfordulásával a szolgáltatott vízben.

Milyen források állnak rendelkezésre a beruházás megvalósítására?
- Az ivóvízminőség-javító program megvalósulását az Európai Unió és a magyar állam támogatja. Projekt költsége: 2.061.707.057 Ft. Támogatás mértéke: 1.753.977.569 Ft. A támogatás intenzitása 85%. A lakosságnak nem kell hozzájárulást fizetnie.

Mely települések tagjai a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásnak?
- Báránd község, Bedő község, Berekböszörmény község, Derecske város, Furta község, Hortobágy község, Kaba város, Körösszegapáti község, Nádudvar város, Tetétlen község, Vekerd község, Zsáka község

Milyen megoldásokkal segíti elő a projekt az ivóvízminőség javítását?
- A megvalósításra javasolt változatban a műszaki megoldás a települések egy részénél a saját vízbázisára alapozott úgynevezett önálló megoldás, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A települések másik részénél sor kerül egy olyan kistérségi rendszer megvalósítására, amelyben az egyik településen a jobb adottságok kihasználásával előállítjuk az előírt minőségű vizet, melyet távvezetéken juttatunk el a másik településre, ahol megteremtjük a víz fogadásának szakszerű feltételeit. A projekt részét képező vízműveknél az eltávolítandó szennyező anyagok, a határérték feletti vízkémiai paraméterek esetenként eltérőek. A megfelelő vízminőség biztosításához szükséges vízkezelési technológia minden település számára előirányzásra került.

Milyen műszaki megoldások várhatók az egyes településeken?
- Bedő vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Berekböszörmény vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Derecske vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Hortobágy vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Hortobágy-Szásztelek vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Kistérségi rendszer Kaba központtal, vízátadás Tetétlen és Báránd településekre - Körösszegapáti vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Nádudvar vízellátó rendszerének önálló fejlesztése - Kistérségi rendszer Zsáka és Furta központtal, vízátadás Vekerd településre.

Milyen irányelvek alapján történik a program végrehajtása?
- A projektben előirányzott ivóvízminőség-javító beavatkozások szükségességét elsősorban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv határozza meg, amely 1998 novemberében került kiadásra és 1998. december 25-én lépett hatályba. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, 1991-ben aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvénnyel összhangban került sor az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés szóló úk 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet megalkotására. Ezt a rendeletet időközben módosította a 47/2005. (III.11.), majd pedig a 65/2009 (III.1.) Kormányrendelet. A rendelet és mellékletei - a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően - településenként mutatják be a határérték feletti ivóvízminőségi paramétereket, illetve a tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztéseket.

Keresés


Támogatók
Új Széchenyi Terv

Kohéziós Alap Kohéziós Alap

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Információs szám:
06-40-638-638


NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.
NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság